Forgalomban egyébként pont azok a legrosszabb pillanatok, amikor kezd esni a fagyos égi áldás, mert ilyenkor még nincsenek kint a közterület fenntartó munkagépei (bár mostanában mintha sosem lennének kint…), az úton megmarad egy ideig a hó. Ellenben kint vannak a forgalomban azok is, akiket ez esetleg váratlanul, felkészületlenül érint, esetleg téli gumi nélkül, vagy megfelelő vezetői rutin hiányában. Amikor pedig találkozik a béna bringás a nyári gumikkal bizonytalankodó béna sofőrrel a hótól lefagyott úton, na, abból semmi jó nem sülhet ki…
A téli kerékpár összeállításánál vagy a meglévő bringa téliesítésénél a legfontosabb kompromisszum, hogy egyrészt olcsó alkatrészeket próbálunk használni, ahol csak lehet, hiszen az aszfaltról felszedett nedves, esetleg sós, savas mocsok gyilkolja a bringát, másrészt viszont tökéletesen biztonságosan kell működnie a gépnek, ugyanis sokkal veszélyesebb helyzeteket idéz elő a tél, a fagyott utak, mint a kerékpáros szezon.
A karbon vagy az alumínium alkatrészeknek kevésbé árt a nedvesség, mint az acélnak, ezzel azonban nem azt akarjuk mondani, hogy karbonból építsünk téli kerékpárt, inkább csak annyit, hogy ha van például egy értékes, klasszikus acél bringánk, azt ne használjuk télen. Olcsó acél vagy alumínium rombolót, amit nem sajnálunk, nyilván téliesíthetünk. Aki rendszeresen edz és sok kilométert teker le, nyilván érdemes összeraknia külön téli bringát, aki főként közlekedésre használja a kerékpárját, annak elég gondoskodnia a megfelelő sárvédelemről.
A megfelelő védelem a teljes sárvédőt jelenti, kiegészítve elöl laffantyúval, hogy a cipőt és a hajtásláncot se mocskolja össze a felcsapódó trutyi. (A pattintós félmegoldásokat pedig felejtsük el, se minket, ruházatunkat, se a kerékpárt nem védik.) A laffantyút keményebb műanyag flakonból kivághatjuk, felforrósított szerszámmal könnyen átfúrhatjuk, ahogy a műanyag sárvédőt is, majd csavarral, esetleg kábelkötegelővel rögzíthetjük. Érdemes ezt két ponton megtenni, hogy ne mozogjon jobbra-balra. Aki közös edzéseket látogat, értelem szerűen hátra is szereljen ilyet. A sárvédőnél fontos, hogy maradjon elég hely a gumi mellett, mert havas úton a hókását felszedi a gumi, ami megtapad a sárvédő szélén, és így meg is tud szorulni a kerék.
Fontos alkatrész télen a gumi, ezen a ponton mindenképpen óva intenék a nyáron leharcolt külsők „elhasználásától”. Inkább vegyünk egy akár nehezebb, de jól tapadó új gumit, ha az országúti váz ezt engedi, akár szélesebbet, valamint az sem árt, ha ellátták jó defektvédelemmel. Aki próbált már fagypont környékén a kesztyűt levéve defektszereléssel szöszmötölni, gondolom érti, miért „nem árt”. Csúszós úton alapvető, hogy alacsonyabb nyomású gumival biztonságosabban közlekedhetünk, nyilván egy ésszerű határon belül. Az alacsony nyomás havas, jeges terepen a mountain bike-on is alkalmazandó, ráadásul amikor letaposott hó borítja a köves, gyökeres ösvényeket, kisebb a felütés kockázata is.
Kritikus pontot képeznek a bringán a hajtáslánc elemei, ezeket – főleg a városi közlekedésben – hamar ki tudja nyírni a mocskos, sós latyak. Ha megfelelő időközönként cserélünk racsnit, láncot, érdemes esetleg eltenni az elhasználtakat, és ilyenkor feltenni, szétgyilkolni, majd tavasszal végleg kukázni, mert a tél a vadonatújra sincs tekintettel. Ha pedig éppen úgy jön ki a lépés, hogy a szezon végére válnak csereéretté ezek az alkatrészek, akkor már ne tegyünk fel újakat, használjuk el őket. Nedves körülmények között sokkal sűrűbben kell kenni a láncot, akár egyetlen nedves úton abszolvált edzés után teljesen kiszáradhat. Ugyanez igaz a többi forgó, csapágyazott alkatrészre, jobban oda kell figyelni ezekre, mint nyáron. Kaphatóak olyan kenőanyagok is, amelyek kimondottan ilyen körülmények között ajánlottak.
