Pajna Zoltán kiemelte: a Település- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból 2020-ig 3,2 milliárd forintot költenek a jelenleg mintegy 170 kilométeres kerékpárút-hálózat bővítésére, hasonló nagyságrendű kormányzati forrásból pedig megépül a Debrecent a Tisza-tóval összekötő kerékpárútnak a Nagyhegyes és Hortobágy közötti szakasza, valamint a Tépe és a Berettyóújfalu közötti kerékpárút.

Ezekkel a fejlesztésekkel további 35 kilométerrel bővül a kerékpárút-hálózat Hajdú-Biharban, de az országos kerékpáros turisztikai stratégiához kapcsolódó, most elkészült megyei javaslat megvalósulásával az elkövetkező évtizedben akár a félezer kilométert is meghaladhatja a kerékpárutak, illetve a kerékpározásra alkalmas utak hossza a térségben - jelezte Pajna Zoltán, hozzátéve: szeretnék elérni, hogy "kerékpározható megye" legyen Hajdú-Bihar.

A közgyűlés által is elfogadott koncepcióban olyan tematikus utakat vázoltak fel, amelyek a megye legdélebbi térségét a Tisza-tóval összekötő Kárpátok vizei nyomvonal gerincúthoz kapcsolódóan 2-3 napos időtöltést tesznek lehetővé a kerékpáros turistáknak.

Pajna Zoltán kiemelte ezek közül a hajdúvárosokat összekötő Hajdúk nyomában, valamint a Hajtóutak mentén elnevezésű projektet. Utóbbiról elmondta: a magyarszürkehajtó-utak a német és osztrák vonalak mellett az egész Kárpát-medencét behálózzák, ugyanakkor az egykori marhahajtás legerősebb kultúrtörténeti emlékei Hajdú-Biharhoz kötődnek.

A közgyűlés elnöke fontos célnak nevezte a megye területén húzódó egykori hajtóutak hálózatának a megelevenítését, tematikus útvonallá szervezését, ahol bemutatják a korabeli állattenyésztés, az ahhoz kapcsolódó pásztorélet, kézművesség, kereskedelem és közigazgatás jellemzőit. A tervezett tematikus útvonal állomásait 3-4 nap alatt lehet majd kerékpárral bejárni.

A kerekezők emellett barangolhatnak a debreceni Erdőspusztákon, eljuthatnak majd biciklivel Nagyváradra és Érmellékre, a nyírségi Ligetaljára, de ökotúra keretében felfedezhetik a kincses Bihart is - ismertette Pajna Zoltán, hozzátéve: a stratégiai tervek között szerepel kerékpáros központok kialakítása is a gerincútvonalak mentén, ahol az éttermek, szálláshelyek, javítóműhelyek szolgáltatásait a kerékpárosok igényeihez alakítják.