Túra hossza: 39 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Hegyvidék
Szintemelkedés: 1051

A kerékpártúra a püspökszentlászlói haranglábtól indul. A falun Dél felé haladva a zöldnégyzet jelölést követve tekerünk át.

A túra első állomása Hosszúhetény, innen a sárga háromszög jelzésen haladunk tovább egy földúton. A szőlőhegy lábánál a sárgaháromszög jelzés balra kanyarodik, mi viszont tovább megyünk a földúton Pécsváradra az első várhoz.

A pécsváradi vártól a Kossuth utca-Kálvin utca-Temető utca vonalon haladunk tovább a kékkereszt jelzésen Zengővárkonyig. Innen továbbra is a kékkereszt jelzést követjük addig, még az bele nem csatlakozik a kékbe. Innen a régi 6-os út vonalát követve az adótorony mellett haladunk tovább, még el nem érjük a 6-os utat, amelyen Mecseknádasdra gurulunk be.

A települést az Árpádkori templomnál érjük el. Itt találjuk meg a piros tóra jelet, amelyen haladva áttekerünk Nádasdon a nádasdi várhoz. (Ez a második várunk.)

Ugyanezen az úton visszakarikázunk vissza a templomhoz. Ott találjuk meg a zöldtúrista jelet, amely egy ideig a pirossal halad együtt. A zöldet követve egy kereszteződéshez érünk, ahol balra kanyarodva immár földes úton a felhajtunk a harmadik várunkhoz a Réka várhoz.

A vártól a zöldön visszaereszkedünk az aszfalt út szintjére. Itt a piroskeresztet követve a Réka-völgyben tekerünk tovább. Ez a föld út a Bodzás-völgyben folytatódik a kéknégyzet jelzésen.

Zengőkőnél kiérünk az aszfaltos útra jobbra fordulva haladunk azon tovább. Hamarosan balkéz felől egy földes út kapaszkodik fel a hegyre sárga jelzéssel. Ezen haladva érjük el túránk utolsó várát a Zengő-várat.

Innen sárga jelzésen haladva visszafelé Püspökszentlászlóra jutunk, a kerékpártúránk véget ér.

Mit kell tudnunk Püspökszentlászlóról?

Püspökszentlászló falurész a Kelet-Mecsekben, a Zengő hegy északi oldalának szűk völgyecskéjében. Közigazgatásilag Hosszúhetény része. Szépen felújított hagyományos házait többnyire hétvégi háznak, vagy a falusi turizmus céljaira használják. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé teszi.

A falucskában 32 telek van, jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházakkal és rendezett udvarokkal. Püspökszentlászlón ma már újra több mint 20 állandó lakó él.

A település nevezetességei

Püspöki kastély és templom. A nyári kastélyt 1797-ben Esterházy László Pál pécsi püspök építtette a falucska végén. Az egykori püspöki nyaralóban tartották házi őrizetben Mindszenty Józsefet 1955. július 17-november 1. között.Később itt volt rab Grősz József érsek is. Az egyházi tulajdonban lévő kiemelkedő műemléki épületegyüttes 2015-ben visszanyerte eredeti formáját. A felújítás eredményeképpen látogatóközpont és zarándokszállás épült. Megújult a kápolna, és a kastély turisták számára is látogatható.

A kastély melletti arborétum a látogatók előtt is nyitva áll. Esterházy Pál László alapította és utódja, Hettyei Sámuel (a közeli Hettyei-forrás névadója) továbbfejlesztette: összesen 84-féle különleges fa- és cserjefaj népesíti be a világ minden részéről, némelyikük több százéves. A 20. század elején Zichy Gyula pécsi püspök az arborétum mellett vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első világháború után a megszálló katonák elpusztították. (A déli demarkációs vonal a közelben húzódott.)

A kastély mögötti dombon álló Szent László-szobor.

A jezsuita rendi Vácz Jenő atya alapította Életrendezés Háza.

A húsvéti bárányles népszokás keresztje a Zengő oldalában.

Feltárt üvegfújó kemencék a közelben (a pusztabányai vadászháznál)

A tréfa szerint Püspökszentlászlón csak egyik oldalon sütik a palacsintát. Aki már járt Püspökszentlászlón, könnyen megérti a tréfát: a meredek völgyoldal miatt a falu egyetlen utcájának csak az egyik, az északi oldalán állnak házak, ezért csak azon az „oldalon” sütnek palacsintát.